„Farkasordító”, „szibériai” – a két szó, melyet az utóbbi három napban körülbelül ezerszer olvashattunk-hallhattunk a híradásokban. Aki nem nagy rajongója a városi télnek, a hólapátolásnak, illetve a mínusz25-ben jégen seggreeséseknek, most megtudhatja, kik állnak a zimankó eljövetele mögött: meglátta árnyékát a medve csütörtökön a Fővárosi Állat- és Növénykertben, így a népi meteorológia tapasztalatai alapján még hosszú, hideg, nyomorúságos tél várható.

Vekkerrel ébresztették a Fővárosi Állatkert három barnamackóját az intézménybe látogató óvodások és kisiskolások. A népi hagyomány a medvék „előjövetelével” kapcsolta össze az időjóslást: ha február 2-án jó idő van, a medve meglátja az árnyékát és ettől megijedve visszabújik barlangjába: az a tél elhúzódását vetíti elő. Ha azonban nem látszik az árnyéka, a téli hideg már nem tart sokáig. 

A cammogó jósok módszere erősen vitatható, mégis, több meteorológus szerint a hosszú távú előrejelzések – a légköri folyamatok számos véletlenszerű, kiszámíthatatlan eleme miatt – eleve olyan nagy bizonytalansággal bírnak, hogy ennyi erővel akár a medvék árnyékát is figyelhetjük. Hát, ha igazuk lesz a lomha állatkerti medvéknek, akkor megszívtuk: azok ugyanis megpillantották árnyékukat az ébresztő után (ahelyett, hogy diszkréten elfordultak volna).

A Fővárosi Állatkertben egyébként négynapos Mackófesztivál kezdődik, ha valaki el akarná őket számoltatni az időjárásért, vagy esetleg medvebundabugyit készítene az összeesküvők grabancából.